A biztonságos (meg a kevésbé biztonságos) szex országai. A függőleges tengelyen a partnertek átlagos száma található; a vízszintesen pedig az, hogy hány százalékuk nem használ kotont. A legkevesebb kapcsolatra Indiában, Hongkongban és Kínában van esély. A Vízszintes tengely azt mutatja,hogy az emberek hány százaléka nem óvatos, a szín pedig azt, hogy hány éves korban veszítik el a szüzességüket (minél sötétebb a szín, annál később). Érdekes módon a koton mellőzésének növekvő valószínűsége és a partnerek növekvő száma együtt jár.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A tudományos kutatók számát tekintetve Kína beérte az USA-t, az EU-t pedig még kissé maga mögé is utasította 2008-ra. Igaz, ezek abszolút számok, és a két nyugati államkonglomerátumnak együttéve is csak kb. fele annyi lakosa van, mint Kínának (vagyis az egy főre jutó főállású tudósok száma nálunk még mindig kétszer nagyobb), de ennek ellenére is most fordul elő először (!) a történelem folyamán, hogy három azonos súlyú tudományos nagyhatalom van a színen. Úgyhogy ha a politikában nem is feltétlenül, ezen a területen mindenképpen vége az egypólusú világnak.
forrás
Browserek nélkül nem igazán lenne internet sem - vagy legalábbis nem lenne ilyen felhasználóbarát és kézre álló. A piacot jelenleg alapvetően két szín, illetve két típus uralja: a kék és a piros, vagyis az Internet Explorer mellett a Firefox. De ez is viszonylag új jelenség, mert korábban a Microsoft böngészője gyakorlatilag egyeduralkodó volt. Izgalmas kérdés tehát, hogy a jövőben hogyan is lesz ez. Hogy megmarad-e a mostani “kétpólusú” rendszer; esetleg ismét egyetlen típus lesz a meghatározó, vagy többen fognak versengi egymással. De erre persze még a fentebbi, interaktív ábra segítségével sem tudunk válaszolni..
Kattintson a kére nagyításért!
forrás
Egyre inkább a facebook és egyre kevésbé a Yahoo! homepage. Úgy látszik, az előbbi hamarosan le fogja hajrázni az utóbbit (az egyedi látogatók száma az egyik esetben 55 millióról 112-re, a másikban viszont 104-ről csupán 119-re nőtt 2008 vége óta), és most a közösségi site-ok kora következik. Az viszont más kérdés, hogy ez a kor meddig fog tartani, elvégre ez a hatalomváltás is meglepően kevés időt vett igénybe. A hosszú távú prognózisokkal tehát érdemes - most is, miként mindig - csínján bánni.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Mire mennyit költött Átlagamerika a 20. században. Az élelmiszerre például az idő előrehaladtával látványosan egyre kevesebbet, az olvasni valóra valamivel, az utazásra pedig jóval többet. A fentebbi ábra nem interaktív, de azért így is eléggé tanulságos.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Egyre kevésbé a termelésben és egyre inkább a kormánynak dolgozunk. Legalábbis ha az amerikai munkavállalókat nézzük, akik már 4 millióval többen vannak az utóbbi, mint az előbbi kategóriában, miközben az állami alkalmazottak több, mint a fele az állami iskolákban dolgozik. Ennek megfelelően persze nem igaz az az igencsak elterjedt mítosz, hogy a keratív munkahelyek lennének a meghatározók, a kormány viszont minden eddiginél nagyobb befolyású munkaadóvá válik, és kérdéses, hogy ennek milyen következményei lesznek.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Irak, Afgansztán és Pakisztán a számok tükrében 2007 és 2009 novembere között. Több, mint ellenmondásos a kép, mivel míg Irakban egyértelműen javult a helyzet, addig Pakisztánban egyértelműen rosszabb lett, Afganisztán pedig valahol a kettő között helyzekedik el. Ráadáusul abból, hogy egyes mutatók jobbak, nem következik, hogy akkor is azok maradnak, ha az országot magára hagyják: Fukuyama már jó néhány éve felhívta rá a figyelmet, hogy a béke fenntartása és egy, a békét fenntartani képes helyi rendszer létrehozása két, tökéletesen különböző dolog.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Az újságkiadás vége: az 1990-es évekig tartó felfutás immár a múlté, és az ezen a területen dolgozók számát tekintve kb. ott tartunk, mint 1950-ben. Ami azonban nem (csak) rossz hír, hiszen nagyon is könnyen elképzelhető, hogy a következő, ebből a szempontból is izgalmasnak ígérkező évtizedben akár teljesen új formák/műfajok is meg fognak jelenni.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Ajándékozni jó - kicsomagolni az ajándékot viszont olykor kevésbé az. Különösen, ha tudjuk, hogy a csomagolóipar aközben, hogy évi 430 milliárd dolláros üzlet (és így nagyobb az autógyártásnál), az összes szemét egyharmadáért felelős. A fentebbi Barbi babás infografika jól érzékelteti a problémát.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Mi minden történik egy perc alatt: például 250 gyerek születik a világon (ebből 113 nyomorba és 15 valamilyen rendellenességgel); összesen 360 villámlást láthatunk, miközben mintegy 60 tonna ehető étel kerül a kukákba az USA területén… és így tovább.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Karácsony gazdaságtana: az amerikaiak átlagosan novemberben és decemberben költenek a legtöbbet, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a Karácsony a kereskedelem ünnepe. 2007-ben közel 500 milliárd dollár ment el a különböző ilyen ünnepi vásárlásokra, miközben december 17-én, a legforgalmasabb postai napon 275 millió első osztáylú képeslapot meg levelet küldtek el, és összesen 67 millió puyka került az asztalra Hálaadás meg Karácsony alkalmából.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Internet letöltési sebességek: az első japán 61 MBit/másodperccel (!); az USA a 15., nekünk pedig a 19. hely jutott, ami egyáltalán nem rossz (bár a nyomába sem ér az éllovasokénak, és különösen arra érdemes felfigyelni, hogy az első kettőé mennyivel nagyobb a többinél). Persze az inetrnetezés árai is nagyon tanulságosak.
Köszönet György Lászlónak, hogy felhívta a képre a figyelmünket.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Kioto a gyakorlatban: ki mennyi üvegházhatás gáz kibocsátás csökkentést vállalt, és mostanáig mennyi lett belőle (beleértve azokat is, akik semennyit, és azóta még rontottak is). Magyarország ugyan ebből a szempontból környezetbarátnak bizonyult, ám az összkép azért egyáltalán nem bíztató. A nagyobb felbontású képhez
kattintson az alábbi linkre:
forrás
A GDP hány százalékát teszi ki az adó az OECD-országokban: 2008-ban Dánia volt a listavezető 48,3 százalékklal. Második helyen Svédország állt 47,1 százalékkal, míg az utolsó két hely Törökországnak (23,5 százalék) és Mexikónak (21,1 százalékkal) jutott. Ami Magyarországot illeti, mi inkább a lsitavezetők, semmint a sereghajtók közé tartozunk.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A betegség ára: interaktív (emellett pedig kimondottan élvezetes) adatvizualizáció, ahol a különböző színek különböző betegségeket jelölnek (a lila például a depressziót). Az életkori csúszkát tologatva azt is megtudhatjuk, hogy ezek mintázata miként változik az idő függvényében.
forrás
