A recessziónak nem csak vesztesei, hanem nyertesei is voltak (mint ahogyan az egyébként is történni szokott). Egyes cégek ugyan nagyokat buktak Az AIG-tól a Fordig és a Time Warnerig meg a CBS-ig bezárólag, mások viszont egyáltalán nem jártak rosszul (például egyes olajvállalatok, sőt, az autót gyártó cégek közül a Toyota sem). Ugyanekkor azt is érdekes megfigyelni, hogy a vilag legnagyobb brand-jeinek top listáján a 2008-as év első 5 helyezettje 2009-ben is megőrizte pozícióját, és csak a második ötben volt némi átrendeződés. És miközben a számítógépes szolgáltatás továbbra is jó üzletnek bizonyult, addig a szóftver már közel sem annyira - és így tovább.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Az év emberei 1927 és 2009 között a TIME szerint (interaktív táblázat). A legutóbbi alkalommal Ben Bernanke, a FED vezetője lett. az, miként az valószínűleg köztudott. Az érvelés szerint “az év a gyenge gazdaságról szólt, ami sokkal, de sokkal gyengébb lehetett volna, ám ez a nyugodt ember… elejét vette egy gazdasági kataszrófa bekövetkeztének”. Ami egyrészt felveti azt a kérdést, hogy valóban rajta múlt-e, illetve, hogy ha tényleg, akkor hogyan lehetne erről meggyőződni. Másrészt bár Bernanke most megdicsőült, korántsem mindenkinek örömteli, ha ott szerepel a TIME év emberei között, ugyanis ezt a címet akkor lehet megkapni, ha valaki alapvető (de nem feltétlenül pozitív) szerepet játszott - miként például Hitler és Sztálin esetében is ez volt a helyzet. Meg persze átlagosan leginkább akkor, ha az ember amerikai.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A recesszió legnagyobb vesztesei: milliárdosok, akik nagyon sokat veszítettek (de azért persze még nagyon sok pénzük maradt). Anil Ambani 31,9 milliárdot bukott; Lakshmi Mittal 25,7; Warren Buffet pedig 25 milliárdot (és ezzel a második leggazdagabb Bill Gates mögött, aki “mindössze” 18 milliárdot veszítve és 40 milliárdot birtokolva jelenleg a leggazdagabb). 2008-ban egyébként 1125 milliárdosunk volt, ma viszont csak 793 van, és közben 1,4 trillió (!) dollár vált semmivé.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Detroit 2009-ben: közel 30 százalékos munkanélküliség és éhezés. A képen látható katonaruhás férfi egy élelmiszerbolt előtt áll őrt. Az emberek sok helyen maguk termelik az élelmszert a városon belül, és a gyilkosságok száma az utóbbi évben 20 százalékkal nőtt. A lakosság pedig 1950 óta a felére csökkent.
Kattinstson a képre nagyításért!
a fénykép forrása (érdemes az egész képriportot végignézni)
a térkép forrása
A FED elnöke szerint vége a recessziónak, az amerikaiak szerint nem. A CNN Poll felméréséből az derül ki, hogy jelenleg az amerikaiak 86 százaléka gondolja Ben Bernanke-kel ellentétben, hogy még mindig recesszió van. Ami persze nem új jelenség: az 1990-es évek elején a hivatalos szervek 1991-ben, az emberek 1993-ban vélték úgy, hogy a gazdaság már nem a leszálló ágban van.
a kép forrása
A Nagy Recesszió hatása a tenegri áruszállításra: “szellemflotta” Szingapurtól 50 mérföldnyire. Itt kb. ugyanannyi hajó (tanker, konténerszállító és egyéb) várakozik tétlenül és személyzet nélkül, mint ahány a brit és az amerikai flottákban együttvéve van - viszont jóval nagyobb az összesített űrtartalmuk.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Ha rosszabbul megy a gazdaságnak, kevesebben halnak meg. Ezt már 1920 környékén megfigyelték, de hosszú ideig nem volt világos, hogy miért (úgyhogy nem is foglalkoztak vele komolyan). A magyarázat a CMA (Canadian Medical Association) szerint kb. az lehet, hogy recesszió idején inkább vagyunk a családunkkal, barátainkkal és gyerekeinkkel ahelyett, hogy a munkahelyünkön szoronganánk, és közben még dohányra meg alkoholra is kevesebbet költünk.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A sötét boltok fotóművészete: Brian Ulrich képei. A fotóművész az utóbbi néhány évet a “fogyasztók által meghatározott kutlúra különösségeinek” dokumentálásával töltötte. Jó néhány olyan helyet vagy üzletet, amelyet nem is olyan régen fényképezett le, a recesszió hatására mostanra bezártak.
További képek: Dark Stores.
Az USA bukása: forgatókönyvek a Slate Magazin szerint
“A világ így ér véget / Nem bumm-mal, csak nyüszítéssel”
írta T. S. Eliot az Üresekben (Vas istván fordítása). A Slate magazin azt kérdezte az olvasóitól, hogy he nem is a vliág, de az USA hogyan fogja végezni (vagy legalábbis hogyan veszíti el a vezető szerepét).
A 144 lehetséges megoldás közül kiválasztott top 5 “apokalipszis-forgatókönyvben” pedig nem is annyira az az érdekes, hogy a legkülönbözőbb dolgoktól félnek az emberek (mint amilyen az antibiotikum-rezisztencia kialakulása is), hanem az, hoigy ha jobban megnézzük, akkor kettő direkt módon “gazdasági eredetű”: az olaj és az, hogy a kínaiak nem lesznek hajlandóak a továbbiakban finanszírozni az amerikai adósságot. Vagyis bár az aatombomba még félelmetesebb, azért a modern gazdaság is. Legalábbis most, 2009-ben és az Amerikai Egyesült Államokban.
