Melyik kontinensen mennyi kárt okoztak a természeti katasztrófák 2009-ben. miközben ez jobb év volt, mint az előző, és nem voltak 10 ezernél több áldozatot követelő esetek. Az, hogy Észak-Amerika toronymagasan vezet, természetesen nem jeletni, hogy ott lett volna a legtöbb tűzvész, szökőár, földrengés, lavina és egyéb, hanem inkább azt, hogy egy olyan környezetben, ahol minden taplalatnyi helyet utak és lakóházak borítanak, bármilyen természeti katasztrófa is következzen be, sokba fog kerülni. Nem véletlen tehát, hogy a 10 legdrágább eseményból nem kevesebb, mint négy sújtotta Észak-Amerikát. Azt is érdemes megnézni, hogy melyik kontinensen a károk mekkora részét fizették ki a biztosítók.
Kattintson a képre nagyításért!
Forrás
A tudományos kutatók számát tekintetve Kína beérte az USA-t, az EU-t pedig még kissé maga mögé is utasította 2008-ra. Igaz, ezek abszolút számok, és a két nyugati államkonglomerátumnak együttéve is csak kb. fele annyi lakosa van, mint Kínának (vagyis az egy főre jutó főállású tudósok száma nálunk még mindig kétszer nagyobb), de ennek ellenére is most fordul elő először (!) a történelem folyamán, hogy három azonos súlyú tudományos nagyhatalom van a színen. Úgyhogy ha a politikában nem is feltétlenül, ezen a területen mindenképpen vége az egypólusú világnak.
forrás
Obama, az utazó elnök. Érdekes megnézni, hogy más amerikai elnönök mennyit voltak távol a Fehér Háztól első hivatali évükben hozzá képest. Obama persze már a választási kampány során arról beszélt, hogy “a nemzetközi együttműködés új korszaka” fog következni, ha rá szavaznak, és most valóban kétszer annyi időt töltött az USA-n kívül, mint az ifjabb Bush elnök. Ugyanekkor Roosevelt az első 12 hónapban mindössze nyaralni ruccant át Kanadába, de hivatalos külföldi útra egyáltalán nem ment.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A Haitinek nyújtott segítségek az Avatárhoz viszonyítva. Az 5,5 millió dolláros kanadai segély például egy kanadai állampolgárra lebontva 16 centet tesz ki. Ennyiért nagyjából egy korty kávét ihatunk meg, vagy megnézhetjük az Avatár első 3 percét. A támogatói listát egyébként Svédország vezeti 38, illetve Luxemburg 28 perccel;az USA 6 percet, míg Lengyel- Olaszország 1 percet fizet.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
De félünk a farkastól, ha azt Szovjetuniónak hívják, avagy egy kis gazdaságtörténeti visszatekintés. A fentebbi grafikon a Samuelson-féle közgazdasági alapmű 1961-es kiadásából származik, és azt hivatott megmutatni, hogy az akkori elképzelések szerint Moszkva miként fogja leghamarabb 1984-bre, legkésőbb pedig 1997-ben lehajrázni Washingtont gazdaságilag. Amikor pedig az idő előre haladtával egyre inkább úgy tűnt, hogy ez az előrejelzés nem fog beválni (mint ahogy nem is vált be), akkor nem történt más, mint hogy egyre távolabbra tolták azt a pillanatot, amikor majd mégis (és 1980-ban már valamikor 2000 és 2012 közé prognosztizálták). Ami ugye többek között azért érdekes, mert ma is olvasni előrejelzéseket arról, hogy Kína GDP-je a jövőben így, az USÁ-é pedig amúgy (meg Indiáé, meg az EU-é, és így tovább). Ha megbízhatóságra vágyunk, akkor csak remélni lehet, hogy azóta nagyon sokat finomodtak a módszerek.
kattintson a képre nagyításért!
forrás
Mire mennyit költött Átlagamerika a 20. században. Az élelmiszerre például az idő előrehaladtával látványosan egyre kevesebbet, az olvasni valóra valamivel, az utazásra pedig jóval többet. A fentebbi ábra nem interaktív, de azért így is eléggé tanulságos.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Egyre kevésbé a termelésben és egyre inkább a kormánynak dolgozunk. Legalábbis ha az amerikai munkavállalókat nézzük, akik már 4 millióval többen vannak az utóbbi, mint az előbbi kategóriában, miközben az állami alkalmazottak több, mint a fele az állami iskolákban dolgozik. Ennek megfelelően persze nem igaz az az igencsak elterjedt mítosz, hogy a keratív munkahelyek lennének a meghatározók, a kormány viszont minden eddiginél nagyobb befolyású munkaadóvá válik, és kérdéses, hogy ennek milyen következményei lesznek.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Karácsony gazdaságtana: az amerikaiak átlagosan novemberben és decemberben költenek a legtöbbet, vagyis akár azt is mondhatnánk, hogy a Karácsony a kereskedelem ünnepe. 2007-ben közel 500 milliárd dollár ment el a különböző ilyen ünnepi vásárlásokra, miközben december 17-én, a legforgalmasabb postai napon 275 millió első osztáylú képeslapot meg levelet küldtek el, és összesen 67 millió puyka került az asztalra Hálaadás meg Karácsony alkalmából.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Az amerikai és a kínai külkereskedelem összehasonlítása: az exportjuk nagyjából egyforma (USA 1,38, Kína: 1,47 trillió dollár), viszont míg az USA két legnagyobb exportpartnere a két szomszédja: Kanada és Mexikó (a harmadik hely pedig Japánnak jutott), addig Kína “nem ismer határokat”, és az USA mellett az EU-t célozza meg, a harmadik helyen pedig Hongkong áll. Ez elég nagy különbség ahhoz, hogy elgondolkoztató legyen (legalábbis a számunkra, ugyanis egyikünk jelenleg is kereskedelmi diplomáciának az export-importra való hatását tanulmányozza). Az importban pedig még ennél is szembeötlőbbek a különbségek.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Halálbüntetés az USA-ban államról államra: hol, mikor, mivel (tehát méreginjekcióval-e, villamos székkel vagy akasztással). Oklahomában például 2009-ben is került sor kivégzésre, a vele (rövid szakaszon) határos Új-Mexikóban viszont nincs ilyen. Az adatok természetesen interaktív módon olvashatóak le a térképről.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Internet letöltési sebességek: az első japán 61 MBit/másodperccel (!); az USA a 15., nekünk pedig a 19. hely jutott, ami egyáltalán nem rossz (bár a nyomába sem ér az éllovasokénak, és különösen arra érdemes felfigyelni, hogy az első kettőé mennyivel nagyobb a többinél). Persze az inetrnetezés árai is nagyon tanulságosak.
Köszönet György Lászlónak, hogy felhívta a képre a figyelmünket.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Olajigény 2030-ban: miközben a 2008-as napi 58 millió barrel napi 105 millióra nő, aközben Európa és az USA egyaránt kevesebbet fog fogyasztani az előrejelzések szerint, mint 1980-ban. Ázsia azonban (és azon belül első sorban India és Kína) viszont sokkal többet.
forrás
Hol tart ma az USA Kínához képest néhány (leginkább pénzügyi) területen, és hol tart eközben Kína az USA-hoz képest. A New York Times megközelítési módja nagyon is tanulságos, ugyanis az első rovatban azt kérdezi, hogy melyik területeken előzik meg a kínaiak az amerikaiakat - a másodikban pedig azt, hogy hol vannak egyelőre lemaradva, miközben azért gyorsan jönnek fel.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A legpiszkosabb erőművek - márpedig mivel a világ villamos energiájának közel kétharmada fosszilis tüzelőanyagot használó erőművekből származik, van belőlük bőven (és azon belül is leginkább az USA-ban és Kelet-Ázsiában). A térkép a 200 legnagyobbat tünteti fel, és természetesen interaktív, tehát lehet böngészgetni.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Kérdés: leginkább ki jelentett csődöt 2008-ban az USA-ban a statisztikák szerint? Válasz: minden bizonnyal egy, a kaukázusi rasszhoz tartozó, 35-44 éves és házas férfi (és kissé valószínűbb, hogy nő, mint az, hogy férfi). Ja, és minden bizonnyal leginkább középiskolai végzettsége van, és leginkább kevesebb, mint 30 ezer dollárt keres (keresett) évente.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
