Európa alkoholövezetei aszerint, hogy milyen ital számít nemzetinek. Magyarország nyilvánvalóan a borövezethez tartozik, de földrajzilag sem a sör-, sem az égetett szeszes italok birodalmaitól nem vagyunk messze. Annak persze földrajzi (vagy ha úgy jobban tetszik: éghajlati) tényezői is vannak, hogy mi terem meg, de míg egyes esetekben például szó lehet bor- meg sörtermelésről is (és ilyenkor a kulturális tényezők is sokat számíthatnak), addig a hideg égöv alatti élő alkoholkedvelők vagy maradnak a töménynél, vagy pedig importálni kénytelenek.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A világ legdrágább városai 2009-ben: az első helyen Oslo áll, amely 2008-ban még “csak” a 2. volt. Most a második Zürich, a harmadik pedig Koppenhága. New York - amúgy a legdrágább város az USA-ban - a 6.helyet szerezte meg (a 2008-as 5. hellyel szemben). A legdrágább dél-amerikai: Caracas; Afrika nem szerepel a listán; Ázsiában pedig Tokió a listavezető (és a nemzetközi összesítésben most az 5., míg egy évvel korábban a 8. volt). Mindent egybevetve egyértelmű az európai fölény, miként ez az interaktív térképen bóklászva mindenkinek kiderülhet.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Európa gazdasági időjárásának interaktív térképe. Ami Magyarországot illeti, felettünk legalább 2008. áprilisa óta folyamatosan borús az ég, és esik az eső - és időnként még villámlik is.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Interaktív európai lakásár-térkép: a csúszka segítségével megnézhetjük, hogy egy adott évben egy adott helyen (mondjuk Magyarországon) éppen olcsóbbá vagy drágábbá váltak-e az ingatlanok. Tanulságos időtöltés.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Olajigény 2030-ban: miközben a 2008-as napi 58 millió barrel napi 105 millióra nő, aközben Európa és az USA egyaránt kevesebbet fog fogyasztani az előrejelzések szerint, mint 1980-ban. Ázsia azonban (és azon belül első sorban India és Kína) viszont sokkal többet.
forrás
Európa top 19 pénzügyminisztere: az első a francia (Christine Lagarde), az utolsó az ír (Brian Lenihan). A magyar pénzügyminiszter az összesített listán a tizenhetedik (előttünk a spanyolok, mögöttünk a görögök). Ja igen, és a 19-ből 17-en férfiak, miként a Financial Times interaktív összefoglaló táblázatából kiderül.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A világ 10 “alkoholfogyasztási nagyhatalmából” nyolc Európában található. A listát ugyan Uganda vezeti, de rögtön utána Luxemburg és Csehország következik - de előzetes várakozásaimmal ellentében Magyarország nem szerepel a felsorolásban, és ennek csak örülni lehet. A képet viszont érdemes alaposabban is megnézni, mert olyan adatokat is megtalálhatunk rajta, mint amilyen például az, hogy a százalékosan a legtöbb, alkoholos befolyásoltság állapotában elkövetett bűncselekményre Svéd-, a legkevesebbre pedig Németországban kerül sor. Meg hogy 9 millió (!) európai gyerek él alkoholproblémával küszködő családban - és így tovább.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
Az üzleti élet 50 legbefolyásosabb asszonya a Financial Times szerint. A táblázat természetesen interaktív, tehát a megfelelő fotó fölé víve a kurzort megtudhatjuk az illető üzletasszony adatait (és így megtudhatjuk például azt is, hogy az első hely Indra Nooyit illeti meg a Coca Colától), illetve az összefoglaló arra is felhívja a figyelmünket, hogy Európában a csúcsvezetők alig 10 százaléka nő. Ami pedig különösen elgondolkoztató: a táblázatot különböző szempontok - és így világrégiók alapján is - lekérdezhetjük, de sem Latin-Amerika, sem pedig Afrika nem szerepel benne.
Kattintson a képre nagyításért!
forrás
A bankolás költségei Európában: az x tengelyen a banki szolgáltatások egyszerűsége és átláthatósága, az y-on pedig a fenntartási költség. Magyarország az előbbieket tekintve gyengén (sőt, nagyon gyengén), az utóbbiakat tekintve pedig nagyjából átlagosan telejsít.
forrás
A gazdaságilag fejlett országok közül az AEÁ [Amerikai Egyesült Államok] függ leginkább az energiahordozóktól jó egy évszázada, méghozzá az amerikaiak túlzott fogyasztása és a korlátozott helyi források miatt. Ezért először a latin-amerikai, majd a közel-keleti országok kőolajmezőit kellett ellenőrzés alá vonnia. Ebből született az úgynevezett Monroe- és Truman-elv, amely ma Európa és Ázsia kiszorítását jelenti ezekről a területekről. Az új “Bush-elv” lényege: Amerika akkor támad, amikor szükségesnek látja, és ha kell, “megelőző” csapást mér, sőt nukleáris háborút kezdeményez.
“
| — |
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Bevezetés a geopolitikába
|